A láncfűrészes Gégemetsző
1. fejezet
A Gégemetsző vacsorája
Sötét éjszaka volt,
Egy csuklyás ember a sikátorban gyalogolt.
Véres kampó az egyik keze, valakit már megölt vele.
Ez ő, ez ő!
A nagy gégemetsző!
Feri megkérdezte őt,
Hogy merre találja a vendéglőt.
De válasz helyett beindult a láncfűrész,
És azzal trancsírozta Fecó gégéjét.
A Gégemetsző ezután csámcsogott,
s szájából éppen Fecó végbele lógott.
Kampóján meg szegény feje lógott.
Viszi azt a többi meggyilkolthoz.
Kihívtak egy rendőrt a nagy sikítozásra,
De Gégemetszőnek ez nagyon könnyű préda.
A zsaru meglátta Ferkó hulláját,
És telecsinálta Adidas nadrágját.
S feléje lépett a láncfűrészes gyilkos,
És kezében a fegyver, amit már beindított.
A rendőr előkapta sörétes puskáját,
S telibe lőtte Gégemetsző arcát.
De ez a Gégemetszőnek meg se kottyant,
A rendőr feje a fűrésztől rögtön lepottyant.
A gyilkos a láncfűrészt ledobta a vérbe,
A holttestet pedig lerúgta a mélybe.
Egyre halványabb lett a telihold fénye,
A metszőt elrejtette az éjszaka sötétje.
Többet nem látta már senki ma,
S az emberek száját elhagyta egy ima.
2. fejezet
A Gégemetsző és a rendőrök
Miután a meggyilkolt rendőrt megtalálták,
A vérdíjas plakátot egyből kiragasztották
Miután Gégemetsző ezt megtudta,
Azt mondta: vágyom egy kis rendőrhúsra
De előbb reggeliznie kellett,
És hát nem evett ő reggelizőpelyhet.
Be is vonult a törzshelyére,
Ahol még ott volt a rendőr vére.
Már nagyon éhes volt,
S meglátott egy kutyát, ami a sintér elől loholt.
Megfogta a láncfűrészét,
S levágta a kutya fejét.
Az egy kicsit még vonyított,
Majd azután összecsuklott.
S azt mondta: Ez is jó lesz,
Majd hozzá fogott a tetemhez.
De ekkor szirénák hallatszottak,
S fékek nyikorogtak.
Néhány kommandós és vagy ötven rendőr
Jött, hogy elfogja a Gégemetszőt.
Gépfegyver recsegett, kézigránát robbant,
De a gyilkos meg se moccant.
- Most jövök én!- szólt ordítva,
S láncfűrésze szabdalt, mint a borotva.
Fröcsögött a vér, hullottak a fejek,
Szólt a Gégemetsző:- Na végre! Ehetek!
Csak egy rendőr maradt, annak se volt keze,
Futott is az őrült, de már nem volt ideje.
- Te leszel a vacsi!
- Finom rendőrhusi!
Fogai azon nyomban a hátába mélyedtek
S csigolyái is a metsző vacsorája lettek.
Még visított a rendőr, amikor vágta,
Szegényt miért nem láncfűrésszel vágta? |
3. fejezet
Gégemetsző a börtönben
Ezután már az ügynökök jöttek
S hát elég kellemetlenek lehettek.
- És a húsuk se finom, ilyet többet nem vacsizom!
- Elromlott a láncfűrészem…
Na most már tényleg végem!
- Véged van Gégemetsző!
Irány a kádártai börtön!
Hősünk most már fogságban,
És az étel miatt fogyásban.
Milán a fegyőrbácsi,
Nem valami kedves Gázsi.
Milán egyszer túl közel jött,
S lett belőle véres pörkölt.
- Finom Milu nyámi nyámi!
Nagyon finom ez a hami!
De az ajtó be van zárva!
- Hogy jussak ki Kádártára?...
-Itt van a kulcs! Megvan végre!
Kimehetek a sötétbe!
Kéne még egy kicsi desszert,
Megeszem a többi embert!
Nagyon gyorsan meg is ette,
Tele lett a hasa vele.
- Kell egy fűrész nagyon gyorsan!
Hogy a szadit folytathassam!
Mit csináljak? Hogyan menjek?
Talán busszal közlekedjek?
Hősünk megszállt egy buszt,
Ahol nem nagyon volt már Lust*.
Sok a sikoly, meg a nyögés,
S az elfoglalás máris kész!
Végre megjöttünk itt vagyunk!
Most már Veszprémben szadulhatunk!
Egy fegyverbolt itt van már,
Az új láncfűrész készen áll!
*: itt: vidámság
| |
4. fejezet
A gyilkos Veszprémben
Most már Veszprémben vagyunk,
Hősünkkel itt szadulhatunk.
Végre megvan az új fűrész,
Ki is próbálja hogy visz.
Ott az eladó tök finom a húsa,
Nem távozik rögtön, meg is nyúzza!
- Finom a husi, habár kicsit rágós,
Most nem falom be, visszajövök máskor.
- Hoppá itt az őr! Mindjárt rám is támad!
Ugrik egyet, és lecsap egy lábat!
- Hagyjál most már engem! Nem vagyok már éhes!
Amúgy is a húsod nagyon-nagyon édes!
Markolja a lábat, elkezd vele ütni,
Mindjárt összerogyik a szegény, ki Jenci.
Na végre összeesett! Szólt nyomban a vadász!
Nem vagyok én finnyás, megeszem a húsát!
Na elég legyen most már! Irány a Bástya!
Ha szerencsém van úgy is lesz ott kaja!
Végre itt van! Végre megjöttem!
Az első embert rögtön meg is ettem!
Hú de éhes, vagy már 10 perce nem evett,
Jól jönne most egy húsos kicsi gyerek!
Ekkor meglátta Bálintot,
Ki éppen ott vásárolt!
Pont ilyet akartam! Nyami!
Finom lesz ez a zsenge husi!
Gyorsan bekapta Bálintot,
De a lába még kilátszott!
Bálint szabadulni próbált,
De a gyilkos egy rambókést lóbált.
Le is vágta vele a lógó végtagot,
S a csávó emésztéséhez hozzá is fogott.
Ezután bevonult a férfi WC-be,
S megtalálta a menedéket jómaga részére.
Ma már nem ölt többet, mert nem volt már éhes,
Tisztogatta fűrészét, hogy ne legyen véres!
Most vette csak észre, hogy nincsen egyedül,
A WC-ajtó mögött egy izmos vádli feszült.
De nem is akármilyen! Látszottak az erek,
Na ez most már csak egy zombi lehet!
Szólt a zombinak: De csönd legyen ám haver!
Pár kés a fejébe, ha moccanni mer.
Így aludt el hősünk, fejét lehajtva,
De nem bírta kitalálni, ki van tőle balra
5. fejezet
A Gégemetsző új barátja
Hősünk megunta veszprémi kalandját,
S magával vitte rothadó barátját
- Hi haver! Mi a neved?
Ha nem mondod, leharapom a fejed!
- Pista vagyok Metsző! De nem is vagyok zombi!
Ha annak hiszel engem, az agyad egy zokni!
Dehogy hiszlek annak rothadó barátom,
De ha megkérhetlek téged, ne edd a kabátom!
- Nem eszem, de nagyon éhes vagyok!
Ott van egypár macska, kajáljunk egy nagyot!
- Nem eszek én macskát! Mi vagyok én? Állat?
Inkább megeszem a saját lábam!
- Akkor együnk cickányt!
Vagy esetleg patkányt?
Finom ám a húsa!
Főleg grillezve és nyúzva!
Hagyjál most már engem, inkább megeszlek!
Megsózlak, megnyúzlak, még meg is grillezlek!
- Végre itt egy ember! Nem maradunk éhen!
- Támadjuk meg gyorsan, de a lábát én kérem!
Ó szegény Karesz most lesz neki vége!
Néhány pillanat és fröcsög is a vére!
- Szép volt láncfűrészem, tökéletes munka!
Igyekeztél, látom nem is maradt borda!
- Hé haver ugye adsz nekem is!
- Egyé’ ám meg mindent! Finom a köröm is!
- Hé te! Én utálom a csontot!
És ebben a pillanatban majdnem neki rontott!
- Oké! Add nekem!
Én szívesen megeszem!
- Megeszlek én téged bűzölgő barátom!
Igazam van ebben, láncfűrész pajtásom?
Be is indította márkás láncfűrészét,
S szétszabdalta vele haverja testét!
- Nem értem! Én szóltam neki,
Hogy máskor már a láncfűrész beszél neki!
6. rész
Kampó és láncfűrész a Tescoban
Bement a Gégemetsző a Tescoba,
És belebújt egy büdös klotyóba
Bement egy nő a büdös wc-be,
s belebotlott egy hulla testébe.
Nem volt neki meg a feje,
azt bedobták a wc-be!
A láncfűrész rögtön beindult,
És a nő a földön gyorsan kinyúlt.
Kilépett a Gégemetsző,
De meglátta őt az üzletvezető!
Kihívták a zsarukat,
de ők féltették az agyukat!
Majd kampó csattog, fűrész durrog,
Egy leszakadó láb meg a földön pattog!
Itt gurul egy kéz,
A látvány nem túl szép!
Egy fej kiesett az ablakon,
S a földre érve széttört az aszfalton!
Majd kirontott a gyilkos a parkolóba,
Hogy ott a rendőröket lekaszabolja.
Vörösen izzott a láncfűrészes szeme,
Javában ment már a láncfűrészes zene.
A rendőrök gránáttal támadtak a metszőre,
De ő azokat kettéfűrészelte.
Az egyik rendőr lábát levágta a kampó,
Úgy látszik, hogy kell majd neki mankó.
Futottak a rendőrök, mint a gyáva nyuszik,
Kaphattak a láncfűrésztől egy fájdalmas puszit!
Ropogtak a kocsik, futottak a zsaruk,
Vajon mikor sikerül a Metszőt megállítaniuk?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
